Kia Soul 2008 – 2013

A furcsa külsejű Kia Soul először 2006-ban látott napvilágot az Észak-Amerikai Nemzetközi Autószalonon bemutatott koncepciómodell formájában. A Scion versenytársaként azonnal felfogott, úgynevezett „városi crossover utility vehicle” (CUV) – a Kia saját szavaival – két évvel később debütált, ezúttal Európában a Paris Mondial de l’Automobile-n.

Az autó első vázlatai az Egyesült Államokban készültek, de a járművet önmagában Koreában és Európában fejlesztették ki Peter Schreyer tervezési igazgató vezetésével. A koncepciómodellt pedig a Mesa prototípusa ihlette, amelyet a NAIAS 2005-ös kiadásán mutattak be a világnak.

Csakúgy, mint a Scion modelljei, a Kia’s Soul is kifejezetten a vásárlók fiatal szegmensét szem előtt tartva készült, és számos testreszabási lehetőséget, valamint funkciók széles skáláját kínálja, különösen ezt a fogyasztói kategóriát célozva meg. A Kia szerint a Soul vásárlóinak a 18 és 35 év közötti kínálathoz kellene illeszkedniük, mivel egyes funkciói – különösen az audiorendszer és a többi kütyü – kevésbé „megfelelő” egy idősebb vásárló számára.

Bár nyilvánvalóan nem szokványos autóról van szó, a Soul valójában „egyértelműen a márka dizájnvezérelt jövőjére mutat”, ahogy a dél-koreai gyártó 2008-as sajtótájékoztatóján mondta. És még ha nem is vagyunk biztosak abban, hogy A CUV valójában az inspiráció forrásaként szolgál majd a jövőbeli Kia modellekhez, az autónak sikerült a legtöbb területen lenyűgöznie, és meglepetést okozott a dizájn és az innováció terén.

Az amerikai piacot megcélzó, de európai földön is értékesített Soul a Scion xB-vel és a Nissan cube-al versenyez, előbbi azonban még nem érkezett meg az öreg kontinensre – voltak olyan pletykák, hogy a Toyota vezetői a Scion márka potenciális európai bevezetésén gondolkodnak. de ilyen döntést egyelőre még be kell jelenteni.

Az Egyesült Államokban azonban a Kia pontosan ugyanazt próbálja megcsinálni a Soullal, amit a Scion az xB-jével: olyan fiataloknak szóló modellt kínál, amely könnyedén testreszabható rengeteg lehetőséggel, függetlenül attól, hogy külső vagy belső stílusról beszélünk. , kütyük, műszaki jellemzők vagy kényelmi felszerelések.

Az európai specifikáció viszont egészen más, főleg motor szempontjából, mivel a nem amerikai vásárlók csak 1,6 literes benzines vagy dízel változatot választhattak. Más konfiguráció nem áll rendelkezésre, mivel a Kia úgy döntött, hogy a 2,0 literes egységet kizárólag az Egyesült Államokban tartja.

A több mint 17 000 eurós 1,6 literes benzines változatot Fever konfigurációban teszteltük (ahogy itt Európában hívják), ezért olvass tovább, hogy megtudd a benyomásainkat.
Mi, európai pilóták, akiknek soha nem volt lehetőségünk Sciont vezetni, mosolyogtunk, amikor először megláttuk a Kia’s Soul-t. A Kia „sportosnak” nevezett terjedelmes dizájn, valamint a merész vonalak, amelyek képesek megkülönböztetni a járművet a többi autótól – ezek az első dolgok, amelyeket észrevesz, amikor meglátja. Valójában kicsit nehéz leírni az autó összformáját, de az xB-hez és a Nissan kockájához képest kicsit sportosabbnak tűnik, leginkább a lekerekített (még mindig dobozos) hátsó oldalnak köszönhetően.

Valószínűleg a funky a legjobb szó a Soul leírására, és határozottan hiszünk abban, hogy egy ilyen autó remekül illene a Boxoffice-wannabe főiskolai/tinédzserfilmek egyikébe, mint például az American Pie vagy a Van Wilder. De függetlenül attól, hogyan írja le, csúnya vagy szép, szabályos vagy nem szokványos, stílusos vagy csak egy másik világból jött, a Kia Soul komoly fejforgató, hiszen azonnal megragadja az elhaladó idegenek tekintetét. És valljuk be, ez az elején szórakoztató volt, de az elhaladó idegenek, akikről beszélünk, általában a sofőrt bámulják, ami bizonyos helyzetekben nagyon kínos lehet.

Mint mondtuk, a Soul tervezése a Kia kaliforniai tervezőközpontja és a dél-koreai székhelyű mérnökök együttműködésének eredménye, és a neve tulajdonképpen annak a régiónak a homofonja, amely jelenleg a Kia székhelyének, Szöulban, Koreában található.

Visszatérve a külső stílushoz, az összkép erőt és erőt jelez, de meglepődhet, ha az autó volánja mögé ül. A hátsó ablaküveg, a lekerekített orr és a ferde ablakkialakítás mind-mind hozzájárul a kissé sportos hozzáálláshoz – ha valóban így nevezhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy az autónak csak néhány közös tulajdonsága van (enyhén szólva) az aerodinamikával. .

A hátsó oldalon a D-oszlopon elhelyezett két nagyméretű hátsó lámpa dominál. A hátsó ködlámpákat a hátsó rész aljára szerelték fel, amely viszont két részre oszlik, amelyek fele a hátsó ablakot tartja.

Mérete 4105x1785x1610 mm, csomagtartója pedig 340 literes (a hátsó ülésekkel együtt) vagy 671 literes (lehajtott hátsó ülésekkel), kisebb, mint a Scion xB (4249x1760x1643 mm), de valamivel nagyobb, mint a Nissan kocka (3695x16x1695x1).
Mivel egy fiatal piacnak szól, a Soul belső terét kifejezetten olyan fülbemászó funkciókkal optimalizálták, amelyek egy perc alatt lekötik a figyelmet. És el kell ismernünk, hogy az elején mi is csodálkoztunk és meglepődtünk, de a volán mögött töltött néhány óra után némelyik bosszantó vagy éppen unalmas lett.

A kéttónusú műszerfal meglepően jól kidolgozott, a belsejében használt műanyagok pedig inkább lágy érzetet adnak, semmint olcsó érzetet. Ezenkívül a kerek konzolgombokat, amelyek segítségével hozzáférhet az audiorendszerhez és a légkondicionálás funkcióihoz, valamilyen gumi veszi körül, amely ismét kellemes tapintású.

Összességében a belső tér az audiorendszer köré épül, a Soul csúcsváltozatai (például a miénk) egy műszerfalra szerelt középső hangszórót, valamint két twitter hangszórót kínálnak az A oszlop alján, a szellőzőnyílások mellett. Az audiorendszert két hangszóró teszi teljessé az első, kettő a hátsó ajtókon, valamint egy mélynyomó a csomagtartóban.

A középkonzolon található a gombok többsége, amelyek többsége lehetővé teszi a vezető és/vagy az utas számára, hogy böngésszen az audiorendszer vagy a légkondicionáló rendszer funkciói között. Van egy kis LCD képernyő, amely mutatja az aktuális külső hőmérsékletet, az időt és a kiválasztott rádióállomást vagy MP3 fájlt.

Bár eleinte kételkedtünk benne, a Kia Soul elég tágas ahhoz, hogy elférjen 2 méter magas kollégánk, így itt az autoevolutionnál úgy gondoljuk, hogy ez egy igazi nagy eredmény, tekintve, hogy Kobe Bryant (aki valamivel alacsonyabb, mint a társunk) biztosan nehéz beülni egy hasonló árú autóba. Utasként utazva elegendő a lábtér (elöl 1070 mm, hátul 990 mm), de a vezető pozícióba kerülés kissé problémás lehet. A kormánykerék legmagasabb szintre állítása azonban megoldja a helyproblémát.

És ha már a sofőr szerepéről beszélünk, az autó belsejében lévő fény mennyisége némileg meglepő, annak ellenére, hogy a privát hátsó üveget már említettük. Ennek ellenére a nagy szélvédő és a magas vezetési pozíció lenyűgöző kilátást biztosít, míg a visszatekintést egy nagyméretű, automatikusan elsötétülő belső tükör és két nagy, lehajtható külső tükör biztosítja.

Amit elég kínosnak találtunk, az a központi zár, amely csak az elektromos ablakemelők kezelőszervei mellett elhelyezett külön gomb segítségével teszi lehetővé a vezető számára, hogy mind a négy ajtót (plusz a nyílást) blokkolja. Feltételezve, hogy az első utas a jobb oldali ajtón kívül a többi ajtót is be akarja zárni, az egyetlen járható megoldás, ha a vezetőoldali ajtó felé hajol, és megnyomja azt a gombot, amiről beszéltünk. A műszerfalon nincs megfelelő kezelőszerv, így minden utas csak a saját oldalán tudja bezárni az ajtót.

Ellentétben a legtöbb olyan autóval, amelyen a fedélzeti számítógép a kormánykerék melletti karokkal vezérelhető, a Kia Soul egy különálló „Trip” gombon keresztül biztosít hozzáférést ezekhez a funkciókhoz, amely valójában három funkcióból áll: kilométerszámláló, Trip A és Trip B.

Mivel egy úgynevezett „városi” járművel van dolgunk, az ilyen környezetben való vezetésnek az ászt kell képviselnie. És bár elismerjük, hogy a Kia’s Soul vezetése nagyon szórakoztató, van néhány kisebb probléma, amelyek a végén rendkívül irritálóvá válhatnak. De először a dolgok.

A Soul méretei valamennyire elfogadhatóak a városi vezetéshez, így nem szabad túl sok problémával találkozni, ha más autókon keresztül préselődik, annak ellenére, hogy ormótlan külső megjelenéssel büszkélkedhet. Ezenkívül a nagy hasmagasság (6,5 hüvelyk/165 mm) lehetővé teszi az autó számára, hogy áthaladjon a zökkenőmentesen anélkül, hogy az első, illetve a hátsó lökhárítóval a talajba ütközne.

A népszerű „nincs hiba, csak funkciók” informatikai programozási elv alapján felfedeztük az autó néhány – nevezzük „különleges” – tulajdonságát, amelyek egy perc alatt az idegeinkre mentek.

Először is a felfüggesztési rendszer. Az első cee’d-re szerelthez hasonlóan a Kia’s Soul felfüggesztési konfigurációja messze nem biztosítja a zökkenőmentes utazást. Ráadásul a hátsó felfüggesztés többlengőkaros helyett félmerev. Az autó elöl MacPherson rugóstagot, hátul pedig CTBA-t (Cupled Torsion Beam Axle) alkalmaz, és még ha ez a két név hihetetlenül hangzik is, nem tudják biztosítani azt a kényelmes utazást, amelyet egy ilyen járműtől elvárhat.

Mindazonáltal élveztük az autó parkolását, leginkább a parkolást segítő rendszerek számának köszönhetően, amelyek az egész manővert egyszerű folyamattá alakították. A belső kamerába integrált kis LCD-kijelzőhöz csatlakoztatott tolatókamerával párosuló parkolási szenzorok tolató üzemmódban is tiszta képet biztosítanak, függetlenül a nappali/éjszakai időtől és az időjárási viszonyoktól. Ne feledje azonban, hogy a tolatókamera csak opcióként érhető el, és kizárólag a felső Soul konfigurációban kapható.

Ami az üzemanyag-fogyasztást illeti, ez még mindig rejtély számunkra, mert a fedélzeti számítógép egyáltalán nem ad fogyasztási adatokat. Becsléseink szerint azonban a városi üzemanyag-fogyasztásnak 11 l/100 km (21,3 mpg) körül kell lennie extrém forgalmi körülmények között, messze a Kia hivatalos adataitól, amelyek lenyűgöző 8,0 l/100 km-re (29,4 mpg) mutatnak 18-as motorral szerelve. hüvelykes kerekek (opcióként is kaphatók).

A kézi sebességváltót könnyű irányítani, de úgy gondoljuk, hogy az automata konfiguráció remek lenne egy ilyen autóban, különösen, ha városi körülmények között, csúcsforgalomban vezetik.

A 340 literes kis csomagtér elegendő lesz azoknak a 18-35 éveseknek, akiket a Kia a Soul megvásárlására tervez. De ha egyetlen grillsütőn, futball- vagy kosárlabdafelszerelésen vagy esetleg két-három bevásárlótáskán kívül más dolgokat hordasz magaddal, az komoly probléma, és az egyetlen módja annak, hogy megbirkózzunk vele, ha összehajtjuk a hátsó üléseket, ami őszintén szólva nem is néz ki. fiatalnak megfelelő.
Mint mondtuk, a Kia Soul városi cirkálásra szánt jármű, és bár egy-két baráttal kirándulni rendszeres hétvégi tevékenység, van néhány dolog, ami miatt az autó elveszíti a helyét a többi játékossal szemben. az ipar.

Sajnos a Kia számára a nyílt utakon a motor számít a legtöbbet, és a Soul volánja mögött eltöltött több óra után több mint csalódottak voltunk. Az 1,6 literes benzinmotor 124 lóerőt fejleszt, de higgyék el nekünk, nem lesz esélye ekkora teljesítményre. Leginkább azért, mert a motor egyáltalán nem olyan erős, mint amilyennek hangzik, és nehéz elérni azokat a hivatalos teljesítményadatokat, amelyeket a Kia a sajtóban megemlít.

Ha bízunk ezekben a számokban, az erőforrás 124 lóerőt ad le 6300-as fordulatszámon, és 156 Nm nyomatékot 4200-as fordulaton. Ezzel az autó 11 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h-ra, és 18 colos kerekekkel felszerelve eléri a 177 km/h-s maximális sebességet.

Mint mondtuk, ekkora teljesítmény szinte észrevehetetlen, az 1245 kilós (2744 font) tömeg pedig úgy tűnik, túlterheli a motor teljesítményét. Azt hallottuk, hogy a dízel konfiguráció valamivel erősebb, de ezt nem tudjuk garantálni, mivel a hivatalos specifikációk is hasonló számokat mutatnak.

A csomagtartó kapacitása ismét komoly visszaesést jelent, és mivel hosszú utakról beszélünk, egy olyan forgatókönyv, amelyben három másik utassal és az ő poggyászukkal indul útnak, szinte lehetetlen. Ami a legjobban hiányzott, az a sebességtartó automatika, egy olyan kötelező funkció, amely „megfelelőbbé” teszi a járművet a hosszú utakra.

Ami az üzemanyag-fogyasztási adatokat illeti, ismét bizonytalanok vagyunk, mennyi üzemanyagot éget el az autó kilométerenként, mivel a fedélzeti számítógép nem adja meg az üzemanyag-fogyasztási adatokat. Ha azonban becslést kell készítenünk, akkor 7,8-7,9 l/100 km-re (30,1-29,7 mpg) mennénk, ami ismét nagyon eltér a hivatalos 5,7 l/100 km-es (49,6 mpg) adatoktól.

A Kia Soul egy fiatalos modell, amely szokatlan dizájnjával vonzza a tekintetet, de a kényelem terén biztosan nem tud hatni. Az autóból hiányzik számos fontos tulajdonság a mai autóiparban, és még ha ezek egy része opcionálisan is elérhető, akkor is visszalépés, különösen azért, mert egy fiatal közönségnek szánt járműről beszélünk.

Először is, nem volt deréktámasz. Az állítható magasságú vezetőüléssel felszerelt autótól ezt nem is várná az ember, de az általunk tesztelt Soulból kimaradt a jóval olcsóbb autókon gyakran elérhető deréktámasz.

A városi vezetés fejezetben már említettük a felfüggesztés konfigurációját, de megismételtük, mert ez bizony hátrányt jelent a kényelem szempontjából. A fő probléma egyenetlen utakon való vezetésnél vagy a rátakon való áthaladásnál jelentkezik, ami pontosan olyan helyzet, amelyben egy fejlett felfüggesztési rendszer sima és kényelmes utazást biztosíthat.

Mint mondtuk, ugyanezt a beállítást korábban az első cee’d is kínálta, de a probléma megoldódott a Kia népszerű szettjének arculattal feljavított verziójában. Nem vagyunk biztosak abban, hogy mi az oka annak, hogy ugyanazt a zavaros konfigurációt használjuk ezen a városi crossoveren, de a Soul sofőrje biztosan csalódni fog. Valószínűleg a 18 colos kerekek közrejátszanak ebben a problémában, de az oroszlánrész a felfüggesztés beállításaira hárul.

Egy másik érdekes és nehezen érthető tény a kézi klímaberendezés használata egy olyan piacon, ahol az automatikus klímaszabályozás kötelezővé válik. Ráadásul ilyen lehetőség nem is létezik, pedig egy fiatal piacra szánt járműre felszerelni remek lenne.

Az egyik jó dolog azonban a belső tér nagysága. Függetlenül attól, hogy első utasként utazik, vagy csak a hátsó padon ül, még egy kétméteres (6 láb) magas srác számára is elegendő hely van. És a tesztünk teljes mértékben bebizonyította.
Az 1,6 literes benzinmotor elég ahhoz, hogy mozgásba hozza a kerekeket, de ez csak egy közepes konfiguráció, ami egyáltalán nem hatja meg. És ez a legfontosabb dolog, amit észrevesz egy hosszabb utazás során, amikor a motor teljesítménye létfontosságú, különösen akkor, ha Ön sportosabb vezető.

Az Euro IV-nek megfelelő motor lökettérfogata 1591 köbcentis, kompressziós aránya 10,5. Tisztességes 124 lóerőt fejleszt 6300-as fordulaton és 156 Nm nyomatékot 4200-as fordulaton, de ezek a számok semmit sem jelentenek, ha egy Soul volánja mögé ül.

Csak úgy élhet át egy kicsit sportosabb vezetést, ha a „pedal to the metal” stílust választva eléri a fordulatszámmérő piros zónáját. Ez viszont megnövekedett üzemanyag-fogyasztást és üzemanyag-kibocsátást jelent, két olyan dolog, amely némileg összeegyeztethetetlen a lakossággal, akiknek az autó szól.

Az 5-fokozatú kézi váltó a legtöbb európai vezető számára megfelelő, bár úgy gondoljuk, hogy az automata konfiguráció növelné a kényelmet és az üzemanyag-fogyasztást. Az amerikai vásárlók azonban négyfokozatú automata sebességváltót is választhatnak.

Az üzemanyag-fogyasztási adatok szerint a Kia Soul városi közlekedésben 7,9 l/100 km-t, városon kívül pedig 5,7 l/100 km-t ér el, míg a kombinált adatok 6,5 l/100 km körül mozognak. Kilométerenként 153 gramm szén-dioxidot bocsát ki. A legjobb, amit elérhet, a 177 km/h-s maximális sebesség, míg a 0-100 km/órás sprint 11 másodperc alatt megy végbe.

Nincsenek olyan divatos (olvasható, hogy csúcsminőségű és faölelő-barát) technológiák, amelyek tovább csökkentenék az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, mint például a start-stop rendszerek, mivel a Kia valószínűleg úgy gondolta, hogy a fiatal vásárlók nem keresnek ilyesmit.
A Kia kütyü részlegének igazán büszkének kell lennie arra, amit a Soul-on csináltak, hiszen az autó ebből a szempontból átlagon felüli. És nincs ezzel semmi baj, mert ahhoz, hogy fiatal vásárlókat vonzzon, meg kell kínálnia nekik azokat a dolgokat, amelyeket a legjobban szeretnek. Esetünkben kütyük.

Az első dolog, amit észrevesz a Soul belsejében, az az audiorendszer. Egy nagy hangszóró a konzolon, valamint két magassugárzó a műszerfal külső szélein, két hátsó ajtóra szerelt hangszóró és egy mélynyomó a csomagtartóban várja, hogy zenét hozhasson a fülébe. Az MP3 fájlok természetesen támogatottak, de a legfontosabb dolog az iPod csatlakozási portja, amely lehetővé teszi bármely Apple eszköz csatlakoztatását és kedvenc zenéinek lejátszását. A mappaböngészést támogató USB-port is rendelkezésre áll.

Visszatérve az audiorendszer fejlesztéseire, meg kell említenünk azt, amit az egész autó legfunkibb tulajdonságának tartunk: az úgynevezett Sound Sensitive Mood Lighting rendszert. Röviden összefoglalva, ez az elülső hangszórókat körülvevő LED, amely a zenei ritmusban pulzál, négy elérhető üzemmóddal: be, hangulat, zene és ki. És igen, egy ilyen funkció nagyon szemet gyönyörködtető lehet az éjszakai cirkálás során, de egy-két óra múlva elég unalmasnak találtuk, és teljesen letiltottuk.

A Soul másik „játéka” a visszapillantó kamera, amely növeli a láthatóságot hátramenetben, és a képeket a belső visszapillantó tükörbe integrált LCD-képernyőn jeleníti meg. Parkolásérzékelőkkel párosítva az egész szerelvény egy szelet tortát tesz a parkolásra.

A kütyük kategóriájába bekerülhet még az ESP (a kormány bal oldalán elhelyezett gombbal vezérelhető), lehajtható elektromos külső tükrök, fűthető első ülések, kormányra szerelt audio kezelőszervek, külső hőmérő és 12 V-os laptop kimenet.
Amellett, hogy szokatlannak tűnik, a Kia Soul egy nagyon biztonságos jármű is, és ezt az Euro NCAP és az IIHS tesztek ütközési eredményei is teljes mértékben bizonyítják. A jármű mind az Európában, mind az Egyesült Államokban végzett törésteszteken a legjobb biztonsági értékeléseket érte el, fejlett védelmet nyújtva az utasoknak, a gyerekeknek és a gyalogosoknak.

Az Euro NCAP az eredménydokumentumokban megemlítette, hogy az utastér jól reagált a frontális ütközésre, de a műszerfal egyes részei veszélyt jelentettek a vezetőre és az első utasra, különösen a térdükre és a combcsontjukra. Ezenkívül a mellkas védelme az oldalrúd-tesztben csak marginális volt.

Másrészt az IIHS aggodalmát fejezte ki a sofőrt érintő sérülések miatt, megemlítve, hogy a bábuk egy súlyos ütközés esetén medencecsont-törést okozhatnak.

Az általunk tesztelt autót vezető- és első utasoldali légzsákokkal, oldalsó függönylégzsákokkal, előfeszített első biztonsági övekkel, hátsó ülések biztonsági övekkel és figyelmeztető rendszerekkel, ABS -sel és ESP-vel szerelték fel. Ezen túlmenően, minden Soul alapfelszereltségű első és hátsó gyűrődési zónákkal, oldalsó ütközési ajtógerendákkal, ütközéscsillapító kormányoszloppal, valamint alsó horgony- és kötéllel ( LATCH ) rendszerrel.
A Kia minden bizonnyal bátor autógyártó. Egy olyan időszakban, amikor az összes iparágat gazdasági problémák uralták, a dél-koreai autógyártó úgy döntött, hogy bevezet egy olyan modellt, amely csak néhány dologban hasonlít a jelenlegi főbb követelményekhez: alacsony üzemanyag-fogyasztás és csökkentett károsanyag-kibocsátás.

A Soul egy olyan modellnek tűnik, amelyet kifejezetten a Kia sorozatának teljessé tételére terveztek, és az Egyesült Államokban, hogy kihívást jelentsen az osztály egyetlen létező játékosának, a Toyota Scion xB-nek. A Kia pedig ugyanazt az utat igyekszik követni, mint a Scion, mivel saját városi crossoverét számos opcióval kínálják, amelyek végül összesen 10 000+ lehetséges kombinációhoz vezetnek, így minden léleknek megvan az esélye. egyedinek lenni.

Ezenkívül a Soul bemutatása óta a Kia számos limitált Soul kiadást mutatott be, amelyek az amerikai piacon nagyon vonzónak bizonyultak a fiatal vásárlók számára.

De sajnos minden a dizájnról és néhány elsőre vonzó, később bosszantó funkcióról szól. A Soul dizájnja valóban nem szokványos, de az autóvezetés során szerzett élmény eltérhet az elvárásoktól. A vezetési kényelem egyáltalán nem lenyűgöző, és az úton minden egyes egyenetlenség olyan érzést kelt, mintha egy lovas kocsiban ülne.

A motor, mint mondtuk, túlterhelt, és a legalább megfelelő teljesítmény eléréséhez a fordulatszámmérőt a piros vonal közelébe kell vinni. Ez azonban megnövekedett üzemanyag-fogyasztást jelent, ami korunkban nem egészen megfelelő autótulajdonság.

Nekünk azonban tetszettek az autóban lévő kütyük, beleértve az audiorendszert is, amelyet a Gadgets részben részleteztünk. Ez azonban csak az elején szórakoztató, és néhány óra folyamatos vezetés után idegesítővé, vagy éppen nem vonzóvá válhat.